Ezért pörget fel egyeseket a koffein, miközben mások alig érzik a hatását

„A kávénak egyszerűen nincs rám nagy hatása” – szögezte le a 20 éves Emily, miközben este 6-kor távozott egy londoni kávézóból.

„Általában napi két csészével iszom, aztán esetleg egy energiaitalt is. Aztán egész éjjel kólát iszom, és teljesen jól érzem magam.”

Mindannyiunknak van olyan ismerőse, mint Emily, aki képes este bedobni egy dupla eszpresszót vagy akár egy energiaitalt, és mégis elalszik egy-két órával később.

Sok embernél azonban a koffein hatásai sokkal tovább tartanak.

De miért van az, hogy egyeseknek egy dupla eszpresszó után sem gond az alvás, másokat pedig ébren tart egész éjszaka?

Mi is pontosan a koffein?

A koffein a világon messze a leggyakrabban használt pszichoaktív anyag.

Naponta több mint kétmilliárd csésze kávét isznak meg, és ehhez hozzájönnek a kólák, az energiaitalok, a csokoládék, a rágógumik és az étrendkiegészítők, amelyek szintén tartalmazzák a vegyi anyagot.

Éberebbé tesz és képes javítani a koncentrációt és elűzni a fáradtságot. Túlzott fogyasztása azonban fejfájást, nyugtalanságot, heves szívdobogást és alvási nehézségeket okozhat.

A koffein nem ad extra energiát a szervezetnek, hanem segít elfedni a fáradtságot, a szakértők szerint.

Ezt úgy éri el, hogy blokkolja az adenozin, egy olyan vegyi anyag hatását, amely a nap folyamán felhalmozódik az agyban, és álmosságot okoz bennünk.

Miért hat emberenként másképp?

Az egyik kulcsfontosságú tényező az, hogy mennyi ideig marad a koffein a szervezetben.

Egy csésze kávé elfogyasztása után a koffein felszívódik a véráramba, ahonnan gyorsan eléri az agyat.

Mindeközben egy enzim lebontja a májban, majd a vizelettel kiürül.

Ez a tisztítási folyamat egyéntől függően hat és húsz óra között is eltarthat – magyarázta Dr. Marilyn Cornelis, a chicagói Northwestern Egyetem táplálkozástudományi docense.

„Lehetséges, hogy megisszuk az első csésze kávét, és talán nem érezzük a hatását” – tette hozzá.

„De aztán két-három órával később a koffein még mindig jelen van a szervezetben, és ha hozzáadunk egy második csészét, ami már elég lehet ahhoz, hogy felboruljon a mérleg, és elkezdjünk egy kicsit szorongani.”

A máj koffeinfeldolgozásának sebessége a CYP1A2 géntől függ.

Érdekes módon, legalábbis bizonyos mértékig, befolyásolhatja ezt a származásunk.

Egy idén publikált tanulmány szerint az európaiak és a dél-amerikaiak átlagosan gyorsabban bontják le a koffeint.

Milyen egyéb tényezők játszanak szerepet?

A DNS-ünk messze nem magyaráz meg mindent. A dohányzás, kivéve az elektromos cigarettát, úgy tűnik, hogy serkenti a májat a koffein gyorsabb lebontására, akár 65%-kal is felgyorsítva a folyamatot.

Ez segíthet megmagyarázni, hogy a dohányosok miért isznak több kávét, és miért érzik a leszokók hirtelen a szokásos kávéjuk sokkal erősebbnek, mint korábban.

Bizonyos antibiotikumok, a fogamzásgátló tabletták és más vényköteles gyógyszerek ennek éppen az ellenkezőjét válthatják ki: hosszabb ideig a szervezetben tarthatják a koffeint, így annak hatásai is tovább fennmaradhatnak.

Hasonló a helyzet a terhesség alatt is, amikor a hormonális változások elnyomják a koffeint lebontó májenzimet.

És ott van még a tolerancia kérdése.

A rendszeres kávéfogyasztók kevésbé érzékenyek a koffeinre, mivel a szervezetük alkalmazkodik a vegyi anyag jelenlétéhez.

Ha néhány hétig egyáltalán nem fogyasztunk koffeintartalmú italt, az agyban kialakult alkalmazkodási folyamatok fokozatosan visszafordulnak. Emiatt az első újra elfogyasztott kávé szokatlanul erős hatást válthat ki, és túlságosan felpörgethet vagy remegést okozhat.

Mit tanácsolnak a szakértők?

Az alváskutatók gyakran azt javasolják, hogy lefekvés előtt legalább hat órával kerüljük a koffeint.

Dr. Lindsay Browning pszichológus és alvásszakértő szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a koffein nemcsak az elalvást akadályozza meg, hanem az alvás minőségét is befolyásolhatja.

„Azt javaslom az embereknek, hogy délután 2 óra után kerüljék a koffeint, ha este 10 óra körül fekszenek le” – mondja.

„De nem túl hasznos általános, mindenkire egyformán vonatkozó, merev szabályok felállítása, mert nem veszi figyelembe az adott helyzet összetettségét és az egyéni körülményeket.”

A brit egészségügyi szolgálat (NHS) azt tanácsolja a várandós nőknek, hogy a koffeinbevitelt napi 200 mg alatt tartsák, ami körülbelül két csésze filterkávénak felel meg, mivel tanulmányok összefüggésbe hozták az alacsony születési súllyal és más szövődményekkel.

Más felnőttek számára a legfontosabb a mértékletesség, mivel a koffeinérzékenység személyenként nagyon változó.

„A koffein viszonylag biztonságos” – árulta el Peter Rogers, a Bristoli Egyetem táplálkozástudományi emeritus professzora. „Ha sokat fogyasztunk belőle, idegesnek és kellemetlennek érezzük magunkat, és rájövünk: 'Ezt abba kell hagyni, nincs értelme többet fogyasztani'.”

A koffein-túladagolás nagyon ritka, és a súlyos mérgezések szinte mindig tömény koffeintartalmú termékekhez kapcsolódnak, ahol percek alatt több gramm is elfogyasztható.

A kávékedvelők számára jó hír, hogy a rendszeres, bár egyre költségesebb reggeli szokás összességében kedvezően hat az egészségre.

Bár a kutatók nem tudják egyértelműen bizonyítani, hogy kizárólag a kávé felelős ezért, évtizedeken át végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a mértékkel kávét fogyasztóknál alacsonyabb lehet több súlyos betegség kockázata, és akár valamivel hosszabb ideig is élhetnek, mint azok, akik egyáltalán nem isznak kávét.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó