Mit jelenthet Kanada számára az EU társult tagsága?

Kanada miniszterelnöke, Mark Carney üdvözölte az Európai Unió azon törekvését, hogy országa legyen a blokk első társult tagja, de mit jelentene ez a gyakorlatban?

Carney szerint egy „egyedi" kapcsolat kialakítására törekszik az EU-val, ami láthatóan arra utal, hogy az uniós szerződések jelenleg nem rendelkeznek társult tagságról.

Németország idén korábban Ukrajna társult tagságát javasolta, de Kijev elutasította az ötletet, mondván, hogy kizárólag teljes uniós integrációt kíván.

Maga az EU is vonakodónak tűnt.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azonban most Kanadára helyezte át a fókuszt.

Von der Leyen szerdai évértékelő beszédében több kulcsfontosságú együttműködési területet is felsorolt, bár nem közölt konkrét részleteket arról, hogyan működne a kanadai társult tagság.

Mit mond Carney az EU társult tagságáról?

Carney csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy Kanada „nincs abban a helyzetben, és nem is törekszik arra, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon".

Azt is kijelentette, hogy ez nem egy „harmadik blokk" létrehozására tett kísérlet, hozzátéve:

„Nem arra törekszünk, hogy hatalmat szerezzünk mások uralására."

Csütörtökön az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy Ottawa és az EU szorosabb együttműködésére van szükség a „jelenlegi geopolitikai töréssel" való szembenézéshez, utalva az Egyesült Államokkal fennálló feszült kapcsolatokra Donald Trump elnök vámpolitikája, valamint a két ország közötti kereskedelmi tárgyalások összeomlása után.

Az Európai Parlamentben Carney ismertette azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol véleménye szerint országa és az EU együttműködhet, többek között:

- mesterséges intelligencia

- kritikus ásványok

- védelmi ipari kapacitások

- energiabiztonság

- az űrszektor

Carney azt is közölte, hogy Kanada szeretne csatlakozni az EU Erasmus Plus programjához, amely finanszírozást biztosít a külföldi tanulást és munkavállalást lehetővé tevő kezdeményezésekhez.

Mind a 27 EU-tagállam részt vesz a programban, emellett hét nem uniós ország is tagja.

Az Egyesült Királyság 2027-ben ismét csatlakozik a programhoz.

Elmondása szerint Kanada nagy mennyiségben tudna cseppfolyósított földgázt (LNG) és hidrogént biztosítani „Európa energiabiztonságának támogatására", miközben Kanada profitálhatna abból, amit Európa vezető szerepének nevezett a tisztaenergia-technológiák terén.

Hogyan nézhetne ki a társult tagság?

Azt tehát tudjuk, hogy mi nem lenne: teljes jogú EU-tagság.

Az azonban nem világos, hogy pontosan milyen formát öltene ez a kapcsolat.

Az EU-ban jelenleg nem létezik társult tagság, és egy ilyen státusz létrehozásának folyamata évekig is eltarthat.

Ha a társult státuszt az uniós szerződésekben rögzítenék, ahhoz mind a 27 tagállam egyhangú támogatására és ratifikációjára lenne szükség.

Bár von der Leyen nyitott Kanadával való kapcsolat elmélyítésére, egyes uniós országok inkább a meglévő védelmi és kereskedelmi megállapodásokra építenének, mintsem egy új tagsági forma létrehozására.

Az EU Kanada második legnagyobb kereskedelmi partnere, és az átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodást (CETA) több mint egy évtizede kötötték meg, bár a blokk 27 tagállama közül több még mindig nem ratifikálta azt.

A jelenlegi kereskedelmi megállapodás nem szünteti meg a határellenőrzéseket.

Vajon a társult tagság megváltoztatná ezt?

Az sem világos még, hogy a társult tagság mit jelentene Kanada kapcsolatára nézve az európai egységes piaccal.

Ha Kanada egy napon csatlakozna az egységes piachoz, akkor az EU szabályozásaihoz és normáihoz kellene igazodnia úgy, hogy közben nem szólhatna bele a politikák alakításába. Hasonló helyzetben vannak az Európai Gazdasági Térség országai, Norvégia, Izland és Liechtenstein, illetve Svájc, amely külön megállapodással rendelkezik.

Kanada szabályozási rendszere történelmileg legnagyobb kereskedelmi partneréhez, az Egyesült Államokhoz igazodott.

És akkor ott tt van még azoknak az országoknak a kérdése is, amelyek csatlakozni szeretnének a blokkhoz.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia már most is a teljes EU-tagsághoz vezető hosszú úton haladnak, míg Kelet-Európában Grúzia és Moldova szintén a tagság megszerzésére törekszik.

Semmi nem utal arra, hogy egy új kapcsolat Kanadával hátráltatná ezeknek az országoknak a teljes jogú csatlakozás felé vezető útját, de bármilyen benyomás, hogy Ottawa különleges elbánásban részesül, feszültségeket okozhat.

Felmerül továbbá a kérdés, hogyan reagálna Trump.

A társult tagság lehetőségét „nevetségesnek" nevezte, és további vámokkal fenyegette meg az EU-t arra az esetre, ha a terv megvalósulna.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Sebestyén Roland