Odüsszeusz Riviérája: Olaszország lenyűgöző partvidéke, amely az Odüsszeiához kapcsolódik

A Róma és Nápoly között megbújó, gyönyörű, kevéssé ismert partvidék szorosan kötődik az Odüsszeiához, és csendesebb, eredetibb élményt ígér Olaszország túlzsúfolt tengerparti üdülőhelyeivel szemben.

Terracina az olasz tengerparti város, ahonnan a családom származik. Onnan látható egy hegyfok, amely mintha a tengerből emelkedne ki. Alacsony és csipkézett vonalú. Apám mindig azt mondta, hogy úgy néz ki, mint egy boszorkány arcképe, amint a hullámokon lebeg.

A térképen a hegy neve Monte Circeo. Ám Olaszországnak ebben a kistérségében, amelyet Riviera di Ulisse (azaz Odüsszeusz Riviérája) néven ismernek, mi mindannyian la Maga Circének, vagyis Kirké varázslónőnek hívjuk. A hagyomány szerint itt változtatta Kirké istennő Odüsszeusz embereit disznókká.

Ahol a mítosz valósággá válik

Az Odüsszeia annyira mélyen kötődik a görög kultúrához, hogy az utazókat meglepheti: legismertebb epizódjai közül több is szorosan kapcsolódik Dél-Olaszországhoz. Szicíliától egészen Róma déli határáig számos városnév és földrajzi képződmény őriz az Odüsszeia történeteihez kapcsolódó eredetmondát.

Nincs bizonyíték arra, hogy Homérosz valaha is járt volna Itáliában, sőt arra sem, hogy egyáltalán létezett. Ám mire az ókori görögök i. e. 750 körül elérték Itália partjait, költeményei már népszerűek voltak a gyarmatosító hajósok körében, mondta Lorenzo Ceruleo helyi régész.

Monte Circeót Aiáié szigetével azonosították (ami Kirké szigete az Odüsszeiában), míg Terracina az óriás, emberevő laisztrügónok földje lett. Aiáié és Monte Circeo összekapcsolása nem igényelt nagy képzelőerőt: az ókorban a hegyfok jelentős része víz alatt volt. Ráadásul magán a „szigeten" állt egy Circeii nevű római kikötőtelepülés. Ceruleo szerint a következtetés szinte magától adódott.

A térség türkizkék tengere és vadregényes barlangjai valóban mítoszok világát idézik. Könnyű elképzelni, ahogy óriások sziklákat hajigálnak az okkersárga sziklafalak tetejéről.

Ceruleo szerint ezek a földrajzi kapcsolódások idővel politikai jelentőséget is kaptak, különösen a rómaiak számára.

Az Odüsszeuszhoz és más mitikus alakokhoz kötött helyek révén tekintélyes ősi eredetre lehetett hivatkozni, ami hasznos volt az új birodalmi rend legitimálásában.

A római költő, Vergilius ezeket az Aeneisben is felhasználta, vagyis abban az eposzban, amely Róma alapításáról szól.

Odüsszeusz Riviérája napjainkban

Bár a partvidék és az Odüsszeia közötti kapcsolat ősi eredetű, a „Riviera di Ulisse" elnevezés modern alkotás, amelyet a 20. században vezettek be a térség népszerűsítésére.

A megnevezés általában a Monte Circeo lejtőin fekvő San Felice Circeo és a Gaetai-öböl partján található Scauri közötti településeket foglalja magában.

A Riviéra más tájai is Odüsszeuszhoz fűződő hagyományokkal büszkélkednek, különösen a közeli Ponzai-szigetek, valamint a partvidék délebbre fekvő városai, Formia és Gaeta, amelyeket szintén a laisztrügónok földjeként emlegetnek.

Az ide látogatók ugyanazokat a lélegzetelállító tájakat fedezhetik fel, amelyek egykor az ókori görög hajósokat is elbűvölték.

Magán a Monte Circeón található a Parco Nazionale del Circeo, ahol 9000 hektárnyi tengerparti homokdűnét, tavat és erdőt hálóznak be a túraútvonalak, és ahol lépten-nyomon kézműves termelőkkel lehet találkozni.

A partvidék déli részén fekvő Parco Regionale Riviera di Ulisse szintén kiváló túralehetőségeket kínál, emellett „gyönyörű strandokat, rendkívüli tengeri barlangokat és olyan partszakaszt, amelyet a legjobb hajóval felfedezni" – mondja Massimo Giovanchelli, a park elnöke.

Bár nem kapcsolódik közvetlenül az Odüsszeiához, a dombtetőn álló Sperlonga 1957-ben került kapcsolatba Odüsszeusz történetével, amikor Tiberius római villájának barlangjában egy hatalmas, az Odüsszeia jeleneteit ábrázoló márványszobor-együttest találtak.

2019-ben Marina De Franceschini régész és munkatársai felfedezték, hogy a barlangot úgy tervezték, hogy a napfordulók idején megvilágítsa a szobrokat. „A rómaiak rajongtak a görög kultúráért" – magyarázta. „Tiberius így próbálta Odüsszeusztól származtatni magát."

Ám természeti és történelmi gazdagsága ellenére a térség viszonylag kevés nemzetközi látogatót vonz más olasz városokhoz képest. „Az, hogy Róma és Nápoly között fekszünk, inkább hátrányunkra vált" – vélte Linda Contreras, a gaetai székhelyű Centro Guide Turistiche utazásszervező munkatársa. „Egyszerűen csak egy hely vagyunk, amelyen a külföldi turisták áthaladnak."

A szolgáltatások és a szállodák itt szerényebbek, ugyanakkor a látogatók az ókori romok között megtapasztalhatják a mai olasz életet.

„Ez őszintébb, hitelesebb, lassabb tempójú turizmus" – hangsúlyozta Giovanchelli.

Viszonzatlan szerelem

Gyermekként jártam először Terracinában, a családomnál látogatóban, majd felnőttként ismét visszatértem. Egy hónapot terveztem maradni, de miután néhány édes hangú sellővel találkoztam végül 14 év lett belőle. Úgy képzeltem magam, mint Odüsszeusz feleségét, Pénelopét, aki olyan szerelem után vágyakozik, amely nem tér vissza. Mára már rájöttem, hogy valójában inkább Odüsszeuszhoz hasonlítottam, akit letérített az útjáról a szél.

A helyiek egy része pragmatikusabban viszonyul mitikus örökségéhez.

„Ez az egész csak marketing" – mondja a terracinai születésű Manuela Gallinari. Gyerekkorában „az emberek beszéltek Kirké varázslónőről, de nem úgy, mint valami rendkívüliről. Egyszerűen csak ott volt. Ha beleszületsz valamibe, természetesnek veszed."

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Kárász Palkó